Belváros-Lipótváros 1,2 millió forintért adja a közérdekű adatot

Az ötödik kerületi önkormányzat szerint a kerületben nincsenek favorizált építőipari alvállalkozók – pedig a Bau Holding 2000 Zrt. egyik közbeszerzéses munkáját már az EU is vizsgálja, a Szirt Kft. szerződéseinek szkenneléséért pedig 1,2 millió forintot kér a vagyonkezelő.

*****

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Amint arról korábban beszámoltunk, Rogán Antal kerülete rengeteg pénzt költött ingatlanfelújításokra az elmúlt években, az önkormányzat által favorizált alvállalkozó cég, a Bau Holding 2000 Zrt. azonban ma már felszámolás alatt áll. Az alvállalkozók kiválasztásának mikéntjét firtató kérdéseinkre nem kaptunk választ, és létszámhiányra hivatkozva húzódik az adatkéréseink teljesítése.

>>> Százmilliók csókos alvállalkozóknak

Belváros-Lipótváros Önkormányzata és a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. azóta helyreigazítási kérelemekkel is nyomatékosította hogy nincs ínyére az ötödik kerület vagyongazdálkodását vizsgáló cikksorozatunk. Az egyik kérelmükben azt állítják, hogy az önkormányzat és vagyonkezelő cége „sem a Bau Holding 2000 Zrt.-t, sem a Szirt Építőipari Kft.-t, sem más építőipari céget nem részesít előnyben”.

Pedig az általunk kikért szerződésekből kiderül, hogy a Bau Holding 2000 Zrt. 2006 óta több mint 700 millió forint értékben kapott megrendeléseket az ötödik kerülettől, és azóta az Index azt is megírta, hogy európai uniós bírság is kinéz az V. kerületi önkormányzatnak a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt. A jelentős EU-s támogatást elnyert építkezés ellenőrei ugyanis úgy találták, hogy a közbeszerzési kiírásnak csak egy, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló konzorcium tudott megfelelni, a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlattal.

A Szirt Építőipari Kft. esetében még érdekesebb a helyzet, ugyanis egyelőre nem sikerült megnéznünk a szerződéseit. Előbb az önkormányzat kért 6,920 forint térítési díjat az általa kezelt szerződésekért – ezt még ki tudjuk gazdálkodni. Később azonban az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő cég emelte a tétet, és a maga részéről 1,218,760 (egymillió-kétszáztizennyolcezer-hétszázhatvan) forintot követel szkennelési költség gyanánt (PDF) az építőipari cég szerződéseiért.

Hevenyészett számításaink szerint ennyi pénzért akár százötven-kétszázezer oldal iratot is be lehet szkennelni, úgyhogy nem egészen értjük mi a probléma azzal ha favoritnak nevezünk egy olyan céget, amely 2006 óta, tehát öt év alatt olyan jelentős mennyiségű megrendelést kapott, hogy az iratok szkennelési költsége is millió forintos nagyságrendű összeg.

A magunk részéről mindenesetre nem pereskedni akarunk, hanem a közérdekű adatokat megismerni. Még akár azt is meg tudjuk érteni, hogy jelentős munkateher lehet egy apparátus számára, ha nagy mennyiségben kell iratmásolatokat készítenie. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanakkor a másolatkészítés logikájára épül, így kénytelenek vagyunk minden potenciálisan érdekes iratról másolatot kérni, hiszen addig nem tudhatjuk, mi van az adott papírban.

Annak érdekében, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága a lehető legkevesebb felesleges adminisztráció mellett érvényesülhessen, meg fogjuk keresni ezért a belvárosi önkormányzatot egy nyilvános „információszabadsági megállapodás” megkötésének szándékával, amely meghatározza, hogy miként lehet másolatkészítés nélkül betekinteni a közérdekű adatokba.

(Illusztráció: innen.)